Első fejezet: Egy szomorú hír

A nap ragyogó sugaraira nagy nehezen, de kinyitom a szemem. Lassan felülök az ágyamban, s az éjjeli szekrényemről leveszem a telefonom. Megnézem az időt. Már kilenc óra múlt! Jesszusom! Hamar kipattanok az ágyamból, s kiveszek a szekrényemből egy tetszős ruha szettet. Egy rövid farmernadrág, s egy fehér atlétás póló a mai választásom. Miután magamra kaptam öltözetemet, leülök a fésülködő asztalomhoz. Hosszú, fekete hajam kibontom, s fufrum eligazítom. Ezután felveszek egy karórát, s a lábamra húzom a barna szandámat. Telefonomat is elrakom a magamhoz vett fehér táskámba, s egy napszemüveget is felveszek. De hogy én mennyire tiszteletlen vagyok! A nevem, Hyuuga Hinata. Most nyár van, de két hét múlva már kezdődik az iskola. Másodikos leszek a gimnáziumban. Miután leértem, elköszöntem szüleimtől, s Hanabitól, majd Neji oldalán elhagytam a Hyuuga birtokot. A barátainkhoz készülünk egy kávézóba. Ott szoktunk találkozgatni.

Célállomásunkhoz érve észreveszem, hogy mi vagyunk az utolsók. Miután köszöntünk egymásnak leülök legjobb barátnőm, TenTen mellé, s mindnyájan rendelünk. Én tejeskávét iszom.
- Na és kivel mi történt az utóbbi időben? Hány hete is találkoztunk így mindnyájan utoljára? – kérdezte Kiba.
- Három hét, két nap – adta meg a választ Shino.
- Velem sok minden! Emlékeztek arra a strandos fiúra? A múltkor randiztunk! És olyan jó volt! Baromi jól csókol! – áradozott Ino.
- Mi meg nyaraltunk – mondta Shizuka.
- Tényleg! Sasuke mesélte! – kiáltott fel Naruto. – Tényleg nem mertél lecsúszni a vizicsúzdán? – fordult nevetve a lány felé. Egyébként Sasuke és Shizuka testvérek.
- Lemertem volna, de fájt a lábam, mert előtte való este leestem a lépcsőn! – védekezett. Mindnyájan felnevettünk.

Bele telt egy kis időbe, mire rájöttem, most nekem kéne valamit mondanom.
- Ööö… Kedden megvettem mindent a sulira – mondtam bátortalanul.
- Megkaptam a barna övem. – mosolygott TenTen.
- Gratulálok! – jött a többségtől a mondat.
- Szép volt! – mondták a többiek. Nos azt tudni kell, hogy TenTen karatézik, és nagyon ügyes. Csapatával, vagyis Nejivel és Leevel nagyon sok versenyre indulnak, s szinte mindig nyernek. Ők Gai sensei büszkeségei.
- Szakítottam Ninával – jelentette be Neji. Én már az okát is tudom miért, nekem elmondta.
- Miért? – kérdezték egyszerre a többiek.
- Nem igazán megy ez a távkapcsolat dolog – mondta. A többiek pedig egyetértően bólintottak.
- Leutazott hozzánk a nővérünk. – mosolygott Gaara. Biztos nagyon örültek annak, hogy hazajött.
- Tegnap túl korán keltem – ásított Shikamaru.
- Anyáék elvittek egy cukrászdába, ahol kétszáz fajta sütemény volt! – simogatta a hasát Choji. Hírtelen mindenkinek elkezdett csipogni vagy rezegni a telefonja. Mindnyájan megnéztük az okát.

- Nekem a suli üzent! – ámuldozott Ino.
- Szintén – mondta Shika, Sasuke, Shizuka és még jó páran.
- Nekem is! – mondtuk egyszerre Kibával.

- Kedves Uchiha Shizuka! Értesítenünk kell önt, hogy az iskolánkban tűz ütött ki, ami miatt több mint fél éven keresztül nem lesz használható. Sajnálatos módon mindössze négy gimnázium tud segítséget nyújtani a diákokkal kapcsolatban. Kiotó secondary school. Olyan, mint a mi iskolánk, ugyan azokat tanítja. Nem túlzottan fejlett, de mindössze hatvanhét diákot tudnak átvenni. Kiotóban található. Hirosima secondary school. Nem tanítja meg külön a fotózást, videózást. Nem olyan fejlett, viszonylag kevés diákja van, így százhárom diákot tudnak átvenni. Közel van, Hirosimában. Jokohama secondary school. Mindent tanít, amit mi, és még a modellkedés alapjait is. Illetve a zenei műveltségük tökéletes, sok énekesünk került ki ebből az iskolából. Fejlett, sok diákja van, de még így is van férőhely. Összesen nyolcvannyolc diákot tudnak átvenni. Elég messze van, Jokohamában. Hakodate secondary school. Nem tanítja a videózást. Nem túl fejlett. Száztizenhat diákot tudnak átvenni. Viszonylag közel van, Hakodatéban. Kérjük beszélje meg családjával, hogy hova menjen, s a lehető leghamarabb intézzék az átiratást. A kiválasztott iskolába kellesz tenni egy látogatást, melyhez a mi iskolánk visz el. Az átiratás még a szünetben le fog zajlani, az iskolát már a rendes időben kezdhetik. Kollégiumot biztosítanak. Ha kiválasztották az iskolát, kérjük keressenek fel a Tokyo Általános Iskolában, ahol jelenleg van egy irodánk. További kellemes pihenést! Üdvözlettel: Igazgató. – olvasta fel Shizuka, az üzenetet.

- Nekem is ezt írta! – kiáltott fel mindenki.
- A-akkor most má-máshova kellesz iskolába járnunk? – kérdeztem akadozva.
- Úgy néz ki… - mondta Sasuke és Neji.
- És hova menjünk? – kérdezte Naruto.
- Én biztos, hogy a Jokohamaiba. Ott tanítanak modellkedést! – határozta el magát Ino.
- Igen! – bólogatott hevesen Shizuka.
- És jó a karate oktatásuk! – szólalt meg TenTen. Neji és Lee bólintott.
- Akkor menjen mindenki oda! – ugrándozott Naruto és Kiba. Mi csak bólintottunk.
- Szerintem menjünk haza, és beszéljük meg az ősökkel! De kellemetlen lesz… - sóhajtott Shika. Ezután elbúcsúztunk, s mindenki hazament.

 

Második fejezet: Ez most komoly?!

- Kérlek, apa!
- Azt mondtam nem!
- De miért nem? – Hogy mi történik? Egyszerű. Neji próbálja az apánkat rávenni arra, hogy elengedjen abba az iskolába. Sikertelenül…
- Légyszi, apa!
- Már te is kezded, Hanabi? – fordult a szólítotthoz édesapám.
- Igen! Ha elmennének megkapnám Hina szobáját! – mosolygott Hanabi.
- Akkor sem!
- De miért nem? – kérdeztük egyszerre hárman.
- Na vajon? Még gyerekek vagytok, nem mehettek el olyan messzire egyedül! – ordítozott.
- A gyerekek oldalán állok – jött ki anya a konyhából. – Elég nagyok már. Neji majd vigyáz Hinára. Meg amúgy is, nem egyedül mennének! Hallhattad, mennek a barátaik is. Együtt meg már meg tudják védeni egymást!
- Talán.
- Kérlek! – mondtuk mind a négyen egyszerre.
- Jól van. De ha egy hajatok szála is meggörbül…! – kezdte apa.
- Nem fog! – szólt Neji. Apa hamarosan elhagyta a házat, anya pedig visszament a konyhába. Én Neji nyakába ugortam örömömben. Hanabi pedig a kanapén ugrándozott, miközben kiabált.
- Megkapom Hinata szobáját!  Megkapom Hinata szobáját! 

Miután a szobámban ültem nyugisan beléptem a facebook-ra és ráírtam a csoportos beszélgetésünkre, melyben csak csajok vagyunk.

- Sziasztok!
- Hali – Ten, Shizuka.
- Sziasztok! – Ino. – Engem elengedtek! Bár apa sírva fakadt, de a modellkedős cuccnak örült.
- Engem is. Győzködnöm sem kellett őket. – TenTen.
- Sasukéval és Itachival könnyen rávettük apát. – Shizuka. – Na és te Hina?
- Két órás győzködés után, de belement.
- Wow! Rekord! – Ino. – nekem apa már ment is az igazgatónőt felkeresni. Mivel ez a legjobb suli a négy közül, hamar elkapkodnák a helyeket.
- Igaz. Nekem nem tudom mikor megy. Most elment ugyan valahova, de nem vitte a bizink.
- Nekem már elintézte. Én, Sasuke és Itachi már hivatalosan is diákok leszünk. De még fel kell venniük minket! – Shizuka.
- Nekem holnap intézi apa. Minek siessen, ha úgyis kiválogatják a diákokat? – Ten.
- Igaz. A fiúkról tudtok valamit? Én senkiről semmit L
- Shika még győzködi az apjával Yoshino nénit. Choji, Kiba elengedve. – Ino.
- Gaara, Kankuro, Shino elengedve. – Ten.
- Mindenki el van engedve Shikán kívül. – Shizuka.
- Jah, értem.

Négy nap telt el, mióta beadtuk a jelentkezést. És a csapatunk bejutott. Mindenki. Bár Gaara és Kankuro már két nap után megkapták az e-mail-t, hogy felvették őket, mi csak tegnap. Most viszont az iskolába megyünk busszal. Az én párom Ino. Shizukáé TenTen. Kiba-Shino, Gaara-Kankuro, Naruto-Sasuke, Shikamaru-Choji, Neji-Lee, Itachi-Kisame és még pár másik diák. Mi a csajokkal végig beszéljük, az utat. A fiúk kártyáznak, s Shika még néha alszik is. Mikor megérkezünk egy szőke hajú nő fogad minket.
- Sziasztok! Én vagyok az igazgató, Tsunade. Ő meg a férjem, Orochimaru, igazgatóhelyettes és biológia, kémia tanár is. Van két gyerekünk is, itt tanulnak. – mosolygott kedvesen. Ezután felmentünk az irodájába, ami nagyon nagy volt, s tágas. Az íróasztalon megpillantottam egy képet. Rajta volt az igazgatónő, a férje, egy vörös hajú fiú és egy rózsaszín hajú lány. Nagyon jól néztek ki. Miután megbeszéltünk mindent, elkísért minket egy nagy teremhez.
- Ezt a termet különleges alkalmakkor, bálok, események alkalmára használjuk. Most egy amolyan nyár végi buli van, amin az iskolánk egyik csapata koncertet ad. Gondoltam, benéznétek. – mi bólintottunk, s beengedett minket.

A terem gyönyörű volt, mindenhol lufik, szalagok. Hátul egy nagy színpad volt, melyen egy fekete rövid hajú lány dobolt. Egy vállig érő, szőke hajú lány elektromos gitározott. Egy copfos, szőke hajú, és a aranybarna hajú, négy copfos lány gitározott. És egy hosszú, barna hajú lány énekelt.

Nehéz úgy ha nem hiszi el
Állj fel kérlek feledni kell
Nem megy bezavar ereszd el
kell pár vallomás!
A régi sebek felszakadnak
elmebaj és agyhalál
Elrohan visszatalikán
éles kavicsok kártyavár
Nem akarok mást csak végigvárni
nem akarom ezt de fel kell állni…

Az énekesnek nagyon jó hangja volt. Mikor vége lett a dalnak, hatalmas tapsvihar keletkezett.

- Köszönjük! Köszönjük szépen! – szólalt meg az énekes. – Nos sajnos van egy rossz hírünk. Az egyik gitárosunk, Tina, elköltözik külföldre. Itt kell hagynia a sulit, a bandát. Ezzel pedig egy társat, egy barátot veszítünk el. Tina, szeretnél mondani valamit az itt lévőknek? – a lány bólintott, s előrébb lépett. Az énekes pedig átadta a mikrofont.
- Nos… Sziasztok! Sari már elmondta, hogy elköltözök. Öm… meg szeretném köszönni nektek, hogy támogattatok, s mellettem álltatok. Nagyon sok diákkal alakult ki barátság, s nagyon sajnálom, hogy el kell mennem. De köszönöm, a sok szép pillanatot, melyet veletek tölthettek, a felejthetetlen emlékeket, a bíztatást egyszerűen köszönök mindent! – mondta kissé félszegen, s megint tapsolni kezdett mindenki. – A bandával megbeszéltük, hogy lesz egy új tag, helyettem. Mi mindnyájan vakon megbízunk benne, nagyon sokat gyakoroltunk vele együtt, igaz barátunk. Ha arra gondolok, hogy itt hagyom a barátaim, szomorú leszek, de egyben nyugodt. Tudom, hogy aki a helyemre lép, vigyázni fog rájuk, s nem fogja becsapni őket. – felnézett Sarira, aki bólintott. Közösen kezdtek beszélni a mikrofonba.
- Aki a banda új gitáros lesz… az nem más, mint…. SAKURA! – kiáltották, mire hatalmas tapsvihar kerekedett. Hamarosan az a lány lépett fel a színpadra, aki rajta volt azon a fotón. Élőben még csinosabb volt.
- Saku! Mivel te leszel az, aki a helyembe lép… szerettem volna adni neked valamit! – szólt Tina, s kivette az elektromos gitáros kezéből egy gitártartót. – Kérlek, fogadd el ezt tőlem! – A rózsaszín hajú kissé kicipzárolta a tartót, majd egy nagy lendülettel megölelte a vele szemben állót.
- Köszönöm!
- Nincs mit!
- A csapat is szeretne adni valamit neked, Tina! – szólt újra a mikrofonba az énekes, mire  a négycopfos és a dobos is előrébb jött, kezükbe egy nagy ajándékdobozzal. Tina felnyitotta a dobozt, ami tele volt képekkel. És egy hatalmas képkerettel, melybe látszólag egy osztálykép lehetett. Illetve még kisebb-nagyobb ajándékok is voltak. Tina eddig bírta, elsírta magát a elektromos gitáros vállán. - Egy búcsúdallal is készültünk. Kérlek, fogadd szeretettel! – Mindenki visszament a helyére, vagyis Tina helyére Sakura állt be, Tina pedig a színpad oldalára húzódott. Nemsokára felment hozzá pár gyerek. A dal gyönyörű volt, lassú, s érezhető volt, hogy teljes szívből éneklik.

A nap hamar eltelt, s sajnos haza kellett mennünk. Mindenesetre én már nagyon várom az iskolát!

 

3. fejezet:

- Nagyon vigyázzatok magatokra! – ölelt meg engem és a bátyámat anyám. Annyira aggódik értünk! Hiányozni fognak…
- Ha bármi gond van, telefonáljatok! – szólt apánk is. Mi bólintottunk. Miután Hanabitól is elbúcsúztunk, elindultunk a vonatállomásra.

Shizuka szemszöge:
Anya, mint mindig, most is nagyon aggódik értünk. Apa nem győzi nyugtatni. Itachi nyugodt, már a látogatásunkkor összebarátkozott egy Yahiko nevű sráccal. A fiúról csak annyit tudok, hogy az igazgatónő nagyobb gyereke, és az új gitáros bátyja. És egy banda vezére. Visszatérve a családomra… Sasuke egy újabb kiszemeltet akar befűzni. Javíthatatlan, komolyan mondom. Én pedig… Várok egy újabb kihívásra, egy igaz szerelemre. Szeretnék egy lelki társat találni, kivel mindent megbeszélhetek, aki sosem hagy el. Volt már az életembe elég sok csalódás, de engem nem érdekel. Én küzdöttem tovább. Egyszer úgyis megtalálom az igazit. És talán pont az új sulimban fogom megtalálni a nagy Őt! Szóval miután anyáék kivittek minket az állomásra, s megtörtént a könnyes búcsú (természetesen anyánál) odamentünk a többiekhez. Már csak Shikamaru és Gaaráék hiányoznak.

Kankuro szemszöge:
Éppen a kocsiban ülünk. Apa mint mindig, most sem mutassa ki nagyon az érzéseit. Anya annál inkább. Nem is tudom mi lesz vele, amikor mi elmegyünk a koleszbe… Pedig csak öt napig nem lát.
- Temari és a barátai majd kimennek értetek az állomásra. – szólalt meg apám hátrapillantva.
- Oké – mondta Gaara.
- Vigyázzatok majd magatokra! – aggodalmaskodott anya, miközben leparkoltunk. Miután kiszálltunk, s kivettük a bőröndjeinket, az öcsém szorosan magához ölelte anyánkat.
- Nem kell aggódnod! Épségben viszont látsz majd minket! – szónokolt.
- Remélem – mondta anya, miközben elengedték egymást. Ezután apa megölelte Gaarát. Ezen eléggé meglepődtem. Azt hittem, apa mások előtt nem mutatja ki az érzéseit, csak otthon, a négy fal közt. Tévedtem. Ezután én is elköszöntem az ősöktől, s elindultunk az öcsémmel a többiekhez. Shika is pont ekkor sétált be, akit az anyukája nem akart elengedni. Felolvasott neki vagy száz szabályszerűt, amit be kell tartania… Még szerencse, hogy az én anyám nem ilyen. Hamarosan megjött a vonat is, s felszálltunk. Már azt hittem, sosem indulunk el. És ami a legjobb, hogy hamarosan újra láthatom a nővéremet!

***

Több órás vonatozás után megérkeztünk az állomásra. Miután mind leszálltunk, s elindultunk ki az épületből, észrevettem Temát. Megtörtént a bemutatkozás, ott volt Sari, Sakura, Suigetsu és Yahiko. Aimi, az elektromos gitáros azért nem jött, mert nincs jogsija, és nem akarja foglalni a helyet. Szép elmélet… Kurotsuchi pedig azért nem jött, mert edzése van.
- Én viszem Kankurot és Gaarát! – szögezte le Tema.
- Akkor a többiek válasszanak, hogy kivel akarnak menni! Mindenkinél van négy hely, kivéve Temánál kettő. – mondta Yahiko. Hozzánk még csatlakozott Ino és Shikamaru. Sakurához ment Sasuke és Naruto. Sarihoz Shizuka, TenTen és Neji. Suigetsuhoz Hinata, Kiba és Shino csatlakozott. Yahikohoz pedig Itachi, Kisame, Lee és Choji ment.

 

Nálunk minden rendben ment az úton. Az anyósülésen Gaara ült, aki tök jól elbeszélgetett Temával, rólunk teljesen megfeledkezve.
- Na és milyen a suli? – kérdezte az öcsém.
- Egész jó. A diákok többsége jófej, a tanárok viszonylag kedvesek. A suli nagy, a kolesz király. – magyarázta a nővérkém. – Otthon minden rendben van?
- Persze. Anya aggódik egy kissé, de minden oké.
- Mindig is ilyen volt. De nyugi, hamar megszokja a helyzetet. – mosolygott. Pont ezt szeretem Temariban. Mindig bíztat minket, s úgy viselkedik, mint az édesanyánk. Mindig lehet rá számítani, bármit meg lehet vele beszélni.

 

Az író szemszögéből:

Yahikoéknál, Suigetsuéknál és Sakuráéknál hamar feloldódott a hangulat. Sariéknál viszont nem ment minden ilyen könnyen. Sari egy szót sem szólt, ridegen és távolságtartóan viselkedett. Shizukáék inkább meg sem akartak szólalni. A csendet végül Sari törte meg.
- Én Ajibana Sari vagyok. Először a férfi kolihoz megyünk, ahol kirakom Nejit. Majd megyünk a nőibe, és búcsút intünk. Holnap ígyis-úgyis meg kellesz ismerkednünk. – mondta flegmán, mely miatt egyik újoncba sem keltett jó benyomást.

***

Sariék értek leghamarabb a női koliba. El is indultak átvenni a szobakulcsukat, de Sari egy olyan hírt kapott a pultnál, amit egyáltalán nem akart:
- Micsoda?! Nem akarok négy személyes szobát! Mi az, hogy a harmadik emeletre kerültem?! – emelte fel a hangját.
- Sajnálom, ez a szobabeosztás. – mondta egy nő.
- Nem lehetne cserélnem valakivel? – kérdezte reménykedve a barna hajú lány.
- Nem.
- Értem… Akkor megkaphatnám a kulcsomat?
- Hogyne – mosolygott a nő, s odanyújtott egy kulcsot.
- Köszönöm, viszlát! – indult el Sari a harmadik emelet felé. Mikor felért, összefutott a liftből kiszálló TenTennel. Hamar kiderült, hogy egy szobába kerültek. Mikor bementek, homokszínű falak vették körbe őket, két darab emeletes ágy volt, egy kézmosó, ruhásszekrények. Bent már volt egy fekete-lila színű bőrönd, és egy ugyanilyen utazótáska. Sari hamar felismerte a tulajdonosát.
- Ez Kurotsuchié! De jó, legalább ő is a szobatársam! – könnyebbült meg a lány.
„Talán, nem is olyan kőszívű? Csak nehezen nyílna meg? Vagy esetleg… fél új ismeretséget kötni?” – gondolkodott TenTen.

 

***

Aimi, Sakura és Karin egy háromszemélyes szobába kerültek. Hamar felosztották az ágyakat, szekrényeket, s mindenki pihenni kezdett. Sakura és Karin az újoncokat tárgyalták ki, Aimi pedig Temarival levelezett:
- Szia! – Tema.
- Hali! Megérkeztetek már?
- Aha. Most vettem át a szobámat. Tényleg, te kikkel vagy együtt?
- Sakuval és Karinnal. Te? – Aimi.
- Kurotsuchival, Sarival és egy TenTen nevű lánnyal. – Tema.
- Az jó. Végülis mindnyájan barátokkal vagyunk körülvéve. Remélem összebarátkozol TenTennel, tod úgy hallottam, hogy karatézik!
- Oke-oke. De én most mek, megmutatom TenTennek a kolit. Hali!
- Oki. Szia, jó szórakozást! – Aimi.

A nap hamar eltelt. Hőseink beköltöztek új szobájukba, s fel is derítették a környéket.

 

4. fejezet: Első nap a suliban!

 

TenTen szemszöge:
Reggel a nap ragyogó sugaraira ébredtem. Háromnegyed hét van. Ideje felöltözni! Miután felültem, észrevettem, hogy Temari az utolsó copfját csinálta meg. Rám néz, s mosolyog.
- Jó reggelt! – mondja.
- Neked is! – szólalok meg. Temarin egy fekete térdig érő nadrág van, és egy fehér hosszított póló. És egy fekete szanda. Nagy nehezen, de rászánom magam, hogy leszálljak az ágyról. Én az első emeletes ágyon alszok alul, Tema felettem.  A másik ágyon Sarié a felső rész, Kurotsuchié az alsó. Odalépek a szekrényemhez, s kiveszek egy kényelmes comb közepéig érő piros farmernadrágot, és egy fehér alapon rózsaszín szivecskés pólót. Míg Tema elfordul, gyorsan magmra is kapom őket. Ezután elkezdtünk Temarival beszélgetni:
- Nem vagy éhes? Lekísérhetlek az étkezőbe, ha szeretnéd – mondta Tema.
- Nem kell, köszi. Nem szoktam reggelizni. De te nyugodtan mehetsz – beszéltem, miközben két kontyba fogtam a hajamat.
- Én sem szoktam. – Hírtelen bekapcsolódott egy csengőhang, igen hangosan, melynek következtében ugrottam egyet. Temari elkezdett rajtam nevetni, Kuro pedig szitkozódva nyomta ki az ébresztőjét. Temari abbahagyva a nevetést, barátnője felé fordult.

- Mi az, Kuro? Elszoktál az ébresztőtől? – kérdezte, s alighogy kimondta, ismét nevetésben tört ki. Most már én is.
- Kösz, ez jól esik. – forgatta meg a szemeit a fekete hajú. Ezután felmászott Sarihoz, s rázogatni kezdte. – Sari kellj fel! Elkésünk, hallod!
- Még öt percet hagy aludjak! – fordult a fal felé a szólított.
- Nem! Öt perc múlva nyolc! Elaludtunk! – emelte fel a hangját Kurotsuchi. Persze ez nem volt igaz. Még csak hét óra két perc van. Sari viszont olyan gyorsan felkelt, hogy alig láttam valamit.
- HOGY MI?! Miért nem ébresztettetek fel?! – kiabált, miközben leugrott az ágyról.
- Nyugi, még csak hét múlt! – dőlt hátra Temari.
- Kurotsuchi! –sziszegte Sari, a lány felé fordulva.
- A tavalyi módszerek már nem válnának be – vonta meg a vállát Kuro. – Muszáj voltam újakat kitalálni. De inkább öltözzünk!
- Oké-oké. - Ez után mind a ketten felöltöztek. Kurotsuchi egy fehér rövidnadrágot és egy piros toppot vett fel. Sari egy lila szoknyát, és egy lila toppot. Mind a ketten fehér szandált vettek fel. Kuro a haját csak kifésülte. Sari pedig kifésülte, egy rövid tincset a homloka közepéhez igazított, majd felvett egy kék kendőt. Ezután elindultunk az épületből, s elmentünk az utca végén található iskolába. Én Temariékkal és Itachiékkal leszek egy osztályba.

 

Az iskolába érve pár perc múlva csengettek becsengettek. Shizuka, Ino és Hinata nem találták az osztálytermet. A folyosókon bolyongtak. Sakura észrevette ezt és odament hozzájuk:
- Segíthetek? -  kérdezte
- Az jó lenne, köszi! -  mondta Ino. – Hol találjuk a tizedikesek osztálytermét?
- Elkísérlek titeket. Én is oda tartok - mosolygott a lány. Ezután felmentek egy lépcsőn, majd a bal oldali folyosóra mentek, ahol az utolsó terembe nyitottak be. Az óra már elkezdődött, ugyanis bent volt a tanár. – Elnézést a késésért, sensei!
- Bo-bocsánat! – ijedt meg Hinata.
- Ugyan-ugyan! Semmi gond! Üljetek le valahová! – intette le őket a tanár. Hinata és Ino leültek a legközelebbi padba, Shizuka pedig mögéjük. Sakura pedig átsétált a terem másik végére, s leült barátnője, Karin mellé. – Én vagyok az osztályotok osztályfőnöke, Jiraya. Biológiát és táncot tanítok. Ismerkedjünk meg gyorsan, majd csinálunk egy ülésrendet! Kezd te ott hátul, szöszi!
- De mit mondjak? – kérdezte a szólított.
- Neved, korod, mit szeretsz, mit utálsz, álmod.
- Uzumaki Naruto vagyok. Imádom a ráment. Utálom az olyan lányokat, akik csak játszadoznak a férfiakkal. Az álmom, hogy apám nyomdokaiba lépjek, vagyis a falumat vezessem. Tizenhat éves vagyok. Te jössz, Sasuke!  - lökte oldalba padtársát.
- Uchiha Sasuke vagyok, tizenhét éves. Nem szeretek semmit, utálom az idiótákat. Nincs álmom.
- Előtte való pad! – szólt a sensei.
- Nara Shikamaru, tizanhat éves. Szeretem a felhőket bámulni és aludni. Utálom a nőket. Álmom, nos… ezen még nem gondolkoztam.
- Akamichi Choji vagyok! Imádok enni és nem utálok semmit. Álmom, egy szakács nő!
- Sabaku no Gaara vagyok. Tizenhat éves. A nővérem tizenegyedikes, ide jár. Temarinak hívják. Szeretek olvasni. Utálom, ha másokat bántanak. Álmom, hogy a falum vezetőjévé váljak, pont, mint az édesapám.
- Sabaku no Kankuro vagyok. Tizenhét éves. Gaara és Tema tesója vagyok. Szeretek bábokat készíteni. Utálom, ha valakinek nem tetszenek a bábjaim. Álmom, hogy híres bábkészítő legyek.
- Inuzuka Kiba. tizenhat éves vagyok. Szeretem a kutyákat. Utálom ha valaki nem szereti Akamarut. Álmom, hogy faluvezető legyek, hogy mindenkinek megparancsoljam, hogy legyen kutyája!
 - Na és ki az az Akamaru? – kérdezte egy barna, lófarokba fogott hajú lány.
- A kutyám!
- Aburame Shino vagyok. Szeretem a bogarakat. Utálom, ha belevágnak a szavamba, vagy ha elfelejtenek. Álmom, hogy…
- Uchiha Shizuka vagyok! Tizenhét éves, Sasuke ikertestvére. Szeretek táncolni. Utálom, ha egy fiú kihasznál. Álmom, hogy megtaláljam az igazit.
- Yamanaka Ino vagyok! Tizenhat éves. Szeretem a divatot. Nem szeretem, ha valaki az öltözködésemről tesz megjegyzést. Álmom, ugyan az, mint Shizukáé.
- Sensei! Ha továbbra is nyálcsorgatva néz Inora, megmondom az apámnak! – nézett dühösen Sakura.
- Na de Sakura! – akadt ki a tanár.
- Maga egy tanár! Viselkedjen is úgy!
- Jól van! Folytassuk!
- Hyu-Hyuuga Hinata va-vagyok. Tizenhat é-éves. Sze-szere-szeretem a családom. A-az á-álmom, hogy j-jó szü-szülő legyek.
- Köszünjük. Középső padsor!
- Mutsuri vagyok, tizenhat éves leszek. Szeretem idegesíteni Sarit, akit gyűlölök. Álmom, hogy legyőzzem őt.
- Yukata vagyok, tizenhat éves. Szeretek segíteni mindenben Mutsurinak, és én is gyűlölöm Sarit.
- Mikoshi vagyok. Ugyan azok igazak rám, mint Yukatára.
- Karui vagyok. Szeretem az állatokat. Utálom, ha valaki beszól nekem, vagy a barátaimnak. Az ilyen eseteket általában nem ússzák meg szárazon. Álmom, hogy állatorvos legyek.
- A nevem Omoi. Tizenhét éves vagyok. Szeretem a nyalókát. Utálom, ha valaki kioktat. Álmom, hogy megússzam a világ végén.
- Chie vagyok. Tizenhét éves. Szeretek sütni. Utálom a csúszó-mászókat. Álmom, hogy szakács legyek.
- Beniko vagyok, tizenhat éves. Szeretek másoknak segíteni. Utálom, ha valaki bánt másokat. Álmom, hogy kiváló sebész legyek. – magyarázta egy lazán lófarokba fogott, szőke hajú lány. Szeme barna volt, és értelmet tükrözött. Ezutánbarna, rövid hajú lány következett.
- Anri vagyok. Tizenhat éves. Szeretem a divatot, a sminkeket. Utálom, ha valaki nem öltözködik a divathoz megfelelően – vet egy megrovó pillantást Hinatára. – Álmom, hogy megtaláljam az igazit. 
Egy vállig érő,fekete hajú, és fekete szemű lány következett. A lánynak már az első pillanattól kezdve megtetszett a Nara fiú, így igyekezett úgy beszélni, hogy tetszen az a kiszemeltjének.
- Ashia Arisa vagyok. Tizenhat éves. Szeretem a felhőket nézni. Kicsit lusta vagyok. Utálom, ha egy lány sokat képzel magáról. Illetve szeretek gitározni, és híres is akarok lenni ezen téren.
- A nevem Arina. Álmom, hogy felnőtt legyek. Szeretem a zenét. Utálom, ha valaki megmondja mit csináljak. Tizenhat vagyok.
- Akino vagyok. Többet nem mondok. – beszélt egy félig vörös, félig fekete hajú lány.
- Ablakfelőli padsor! – szólalt meg ismételten a sensei.
- Az én nevem Daichi. Szeretek dalokat írni. A focicsapat kapusa vagyok. Álmom, hogy híres focista legyek. – magyarázta egy szőkés-barna hajú fiú. Szeme kék volt. Az egész lénye kedvességet  sugárzott. Ezután egy magas, szőke hajú fiú állt fel. Szeme tengerkék volt.
- Én Eisuke vagyok. Tizenhét. Szeretek sportolni. Benne vagyok a kosárlabda-, a focilabda- és a hoki-klubban is. Utálom, ha valaki kihasznál másokat. Álmom, hogy híres sportoló legyek.
- Juugo vagyok. Tizenhét éves. Szeretem az állatokat. Utálom, ha valaki bántja az állatokat, vagy szennyezi a környezetet.
- Az én nevem Suigetsu! Szeretem a nyarat és a vízet. Utálom a sulit. Álmom, hogy a diliházba juttassam Karint! – viccelődött a fiú, de az előtte lévő hátrafordult, s behúzott neki egyet.
- Így ni. Karin vagyok. Tizenhat éves. Szeretem az animéket. Utálom azokat az embereket, akik úgy szólják le az animéket, hogy azt sem tudják mi az… Álmom, hogy mangaka legyek!
- Haruno Sakura vagyok. Tizenhat éves. Az igazgató, és az igazgatóhelyettes lánya. Van egy bátyám. Bár, szerintem nekem három nagytestvérem is van… Gitározni szeretek. Utálom a biológia órákat. Az álmomat még nem találtam meg.
- A nevem Eto Aimi. Elektromos gitározok. Szeretem az egészséges életet. Utálom az édességet. Álmom, hogy egy híres zenekar tagja legyek.
- Ezzel a végére is értünk a bemutatkozásnak. Mondom, ki hova üljön. Ajtófelőli padsor, első pad: Sasuke-Anri, Gaara-Aria, Naruto-Hinata, Shino-Beniko, Kiba-Karui, Choji-Chie. Középső padsor, első pad: Shikamaru-Ino, Kankuro-Sakura, Shizuka-Eisuke, Daichi-Aimi, Suigetsu-Karin. Következő padsor, első pad: Juugo-Mutsuri, Akino, Omoi-Arina, Mikoshi-Yukata.

 

 

Oldal: Naruto-saját történet- sorozat- Valami új kezdete! 1-5.rész!
Mindenamianime-Naruto - © 2008 - 2024 - mindenamianime-naruto.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat