Készítette: Zakuro-chan Momo-channak!

A Hokage palotában egy kisebb társaság beszélgetett.
- Naruto, Sasuke, Sai, Neji, Shikamaru! Küldetést bízok rátok! A küldetés célja: visszaszerezni a Bashu klántól az ellopott tekercset. A tekercs titkos jutsukat tartalmaz, ezért mihamarabb vissza kell szereznetek. A kapitány Neji lesz! Mihamarabb induljatok! – adta ki az utasításokat a Hokage, vagyis Kakashi.
- Hai! – mondták egyszerre a fiatalok, majd mindenki egy füstfelhő kíséretében eltűnt. Ezek után mindenki összepakolt magának elegendő élelmet, ruhát. Tíz perc múlva már a falu kapujában várakoztak. Hírtelen Neji beszélni kezdett.
- Figyeljetek! A csapatunk nem éppen egy felderítő osztag. Most nyomkövetés képpen egyedül rám, és Saira támaszkodhatunk. Valószínűleg csapdákat is állítottak nekünk, ezért ti is figyeljétek a környezetet! – nézett a fiú Narutóra, Sasukéra és az unott képű Shikamarura. „Milyen jól kidolgozott egy csapat… Kakashi csapatát még meg is értem, de én és Shikamaru, hogy dolgozzunk ezekkel együtt?” - esett gondolkozóba Neji. – Induljunk! – adta ki végül az utasítást, majd futni kezdtek.

Már három órája folyamatosan mentek, mikor Neji egy csapdát vett észre.
- Állj! – kiáltotta.
- Mi az, Neji? – kérdezte Sasuke.
- Előttünk éles chakra fonalak vannak. Ha bármelyikhez is hozzáérünk, aktiválja a rá erősített papírbombákat.
- Hát ez remek… És most mit csináljunk? – akadt ki Naruto.
- Semlegesítsük őket – mondta, de Naruto képét elnézve folytatta. – Persze, kerülhetünk is.
- Akkor indulás!
- Állj! – szólt rá újra a csapat kapitánya.
- Mi van már megint!? – ordított Naruto.
- A chakra fonalak három kilométerig húzódnak. Könnyebb volna semlegesíteni őket.
- Már nem azért, de ha semlegesíteni kell őket, ugyan úgy el kell menni a végéig.
- Nem egészen. Mivel a sharingan minden technikát kielemez, Sasuke el tud jutni a fő levélbombához, és akkor már csak semlegesíteni kell azt. Ezzel is megoldhatod. – Adott oda az Uchihának egy papírt, melyre egy jutsu volt ráégetve. – Ha ezt rárakod a levélbombára, az egészet semlegesíteni fogja. Innentől meg már gondtalanul mehetünk tovább.
- Irányt adsz? – kérdezte a fekete hajú fiú.
- Dél, legalacsonyabb fa. A fatörzsön van.
- Oké. – Sasuke elindult.

A sharinganjával az összes chakra fonalat látta. Könnyedén kerülte ki őket, fákról fákra ugrált. Ahogy közelebb ért a célhoz, egyre nehezebb volt oda jutnia. Hamar kiderült, hogy profiként lett felépítve az akadály. Naruto a távolból a lábait verve röhögött. „Mintha táncolna” - gondolta magában az Uzumaki. Sasuke egyik lába súrolta az egyik chakra fonalat, mely ezzel beindított több papírbombát. Sasuke próbált kitérni a robbanások elől, bár ez néha nem sikerült. A rinenngannal hamar ott termett a fő levélbombánál, és ráhelyezte a Nejitől kapott papírt, ezek után abbamaradt minden robbanás.

Intett Saiéknak, hogy jöjjenek. Újra elindultak, egész nap mentek, és csak este álltak meg pihenni. A tábortűz körül Shikamaru két perc alatt elaludt, Naruto és Sasuke veszekedtek /egymással vagy veszekedtek/, Sai rajzolt, Neji pedig megvetően figyelte a társait. A két utóbbi vállalta az őrködést, a többiek addig durmoltak.

Reggel ismét útnak indultak. Délre megtalálták a Bashu klán lakhelyét, ott az egész klánnal szembe kellett szállni. Sai a levegőből támadt, Shikamaru az árnyékfojtó technikát alkalmazta, Neji a százhuszonnyolc csapással, Sasuke a kardjával, Naruto pedig kage bunshinokkal harcolt. Együttes erővel hamar legyőzték őket, már csak a klán vezére, és annak őrsége maradt.
- Add vissza az ellopott tekercset, és akkor meghagyjuk az életed! – szólalt meg Neji. Azonban a vezér, Bunmei nem volt hajlandó szót fogadni, sőt, intett az őrségnek, hogy támadjanak. Shikamaru elkapta őket az árnyékával, Naruto és Sasuke pedig a chidorival és a rasengannal megölte az őrséget. – Utoljára figyelmeztetünk! Add vissza a tekercset, vagy kinyírunk! – figyelmeztette másodjára a Hyuuga, Bunmei-t.
- Re-rendben. Csak hagyatok é-életben! Ké-kérlek! – nyújtotta a megijedt vezető a tekercset Neji felé. Narutóék arrébb húzódtak, azonban az árnyéktechnika még mindig fogva tartotta a férfit. Neji pecséteket formált, majd kinyitotta a tekercset. Az öt fiú körül vak sötét lett. Pár perc múlva már mindnyájan eszméletlenül feküdtek a földön.

Reggel volt, amikor magukhoz tértek. Sajgott a fejük, és mindenük fájt. A tekercs sértetlen volt, és rá voltak írva a jutsuk. Értetlenül néztek össze, s hamarosan elindultak vissza Konohába. Már a falu kapujánál meglepetés érte őket: Kotetsu és Izumo veszekedtek ott. Ezután rögtön a Hokage palota felé vették az irányt, azonban észrevettek valamit… Tsunade és Kakashi feje sem volt belevésve a kőhegybe. Megszaporázták lépteiket, és bent nagy meglepetés fogadta őket. A Hokage székében, Naruto édesapja, Namakize Minato ült.
- Sziasztok, srácok! Sikerült visszaszereznetek a tekercset? – kérdezte a falu vezetője. A fiúknak össze kellett magukat szedni ahhoz, hogy ki tudjanak nyögni egy ”Hai”-t. Neji előrelépett, és lerakta az asztalra a tekercset. – Rendben. Neji, kérlek, írj majd egy jelentést. Elég, ha reggelre behozod, vagy odaadod Menmának.
- Kinek? – kérdezte szinte rögtön a Hyuuga zseni.
- Nem ismered fel a fiam? – Nejiék zavarodottan hagyták el az irodát.

Miután Sasukéék elhagyták az épületet, feldúltan indultak el egy nyugodt helyre. Az Ichiraku közelében hangos ricsajra lettek figyelmesek, odamentek, és csak akkor tűnt fel nekik, hogy a Gai csapat veszekszik Kakashival egyetemben.
- Mégis, hogy fér belétek ennyi energia? – kérdezte Gai sensei, mely nem kicsit lepte meg Nejiéket.
- Igen. Én hulla fáradt vagyok. Fáj mindenem. – nyöszörögte Lee is.
- Jaj, ne nyavajogjatok már! Inkább a fiatalság kitörő ereje legyen veletek! Edzetek, hogy olyan erősek legyetek, mint én és Kakashi sensei!
- Nem hiszek a fülemnek! TenTen a fiatalságról beszél? Leék meg elfáradtak? Mi van itt? – suttogta Neji, hogy csak ő és Narutóék hallják.
- Fiatalság. Hol vagyok én fiatal? Az én fiatal koromnak már régen vége.
- Ugyan már, Gai-kun! Ne butáskodj! Mi még igenis fiatalok vagyunk! – szónokolt Kakashi, miközben rendes fiú pózba vágta magát.

Ez a mi kis társaságunknak eléggé rémisztő volt. Főleg azért, mert TenTen utánozta. Nejit erre elkapta a hányinger, egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy az egyetlen normális csapattársa ilyen buggyant lett.

Hírtelen egy hang ütötte meg a fülüket a hátuk mögül. Odanéztek, és Hinatát, Sakurát, Kibát, Shinot, Chojit és Inot látták feléjük futni.
- Képzeljétek! Megbeszéltük, hogy a Gai, Kakashi, Asuma és Kurenai csapat elmegy a fürdőbe! Jöttök ti is, ugye? Ja, és a senseijek nem jöhetnek! - avatta be a tervekbe hőseinket Hinata. Az öt fiú eltátotta a száját. Hinatán egy rövidnadrág volt, mely alig takart valamit, és egy topp. Sakura egy térdig érő piros nadrágot, és egy piros pólót viselt. Ino pedig egy lila hosszú szoknyát, és egy árnyalattal halványabb felsőt hordott. Ez szó szerint sokkolta a Saiékat.
- Oké! – egyeztek végül bele. Hamarosan elindultak a fürdő felé.

A fürdőben a lányrészlegen:

A lányok hevesen beszélgettek.
- Sakura, Ino ne takargassátok már magatokat! Olyan idegesítő! Mutassátok meg azt, amitek van! – szólt barátnőihez Hinata. De ahelyett, hogy a lányok feljebb jöttek volna a vízben, még jobban a víz alá merültek. – Hahhh, lehetetlen esetek vagytok. Na, jó! Akkor most beszélgessünk a fiúkról!
- Mu-muszáj? – kérdezte félszegen Ino.
- Igen! Ez nagyon jó téma! – kiáltott fel TenTen.
- Szóval, neked ki tetszik, Ino? – érdeklődött a Hyuuga lány.
- Nekem Sasuke-kun. Téged ki érdekel, Sakura-chan? – fordult a rózsaszín hajúhoz a szőke.
- Menma. Olyan kedves és segítőkész!
- Menma az enyém! Semmi esélyed nincsen nála! – kiabált Hinata.
- Nekem senki sem jön be. Valahogy senki sem az esetem – próbálta oldani a hangulatot a pandakontyos lány, ami sikerült is neki.

 

Mindezen beszélgetést a fiúk végig hallották. Mindőjük fejében kavarogtak a gondolatok.

„Sakura végre szerelmes belém! Vagyis Menmába. De Hinata is így érez! Vajon a valóságban is szeret? És egyáltalán, mi ez a hely?” – kattog Naruto agya.

„TenTen, nem szerelmes senkibe. A mi világunkba is így van? Valahogy a szívem mélyén mindig reménykedtem benne, hogy többet érez irántam puszta barátságnál, de most talán kiderült az igazság.” – elmélkedett Neji.

„Kellemetlen” – futott át ez a röpke szó Shikamaru agyán.

„Akkor Ino nem is szeret engem? Vagy csak ebben a világban nem? És hová tűnt belőle az a mindig kedves és bátor lány?” – tépelődött Sai.

„Sakura… kiszeretett belőlem. Sakura már nem szeret. Azt hiszem, sokkot kaptam…” – gondolkodott Sasuke.

- Srácok! – szólalt meg hírtelen Naruto.
- Hm?
- Hol vagyunk? Mert ez nem a mi világunk, az biztos! Itt mindenkinek más a személyisége.
- Gratulálok észlény, rájöttél? – kérdezte gúnyosan Sasuke.
- Jó, de hogy jussunk haza?  - érdeklődött Sai.
- Szerintem genjutsuba vagyunk. Sasuke, megpróbálod feltörni? – fordult az Uchihához a Hyuuga. Az csak bólintott egyet, majd kezeit összerakta, és becsukta a szemét. Koncentrált egy darabig, majd csalódottan sóhajtott egyet, és nézett a fiúkra.
- Nem tudom megtörni.
- Ha még Sasuke sem tud innen kijutni, akkor mi egy nagyon erős genjutsu hatása alatt állhatunk – morogta Shikamaru. – Mindenesetre Narutónak tartania kell a Menma szerepet.
- Hé, srácok! Ne suttogjatok! Nem illik! – szólt a fiúkra Kiba. Naruto ijedt arckifejezéssel fordult a többiekhez.
- Kiba és az illem?! – kérdezte kissé hangosan.

 

A fürdő után még elmentek vacsorázni is, ahol nagy meglepetésben volt részük. Temari egy asztalnál egymaga iszogatta a teáját, közben papírokat nézett át. A kis csapatunk leült mellé, melyre felkapta a fejét.
- Hát ti? – kérdezte. A hangja rideg volt.
- Za-zavarunk? – tudakolózott Ino. A Sabaku lány egy sóhaj kíséretében megrázta a fejét, majd beljebb ült, hogy a többiek is kényelmesen elférjenek. Temari kis idő múlva újra a papírokba merülve olvasott. Miután Menma leült, Sakura is gyorsan lehuppant mellé, azonban Hinata az asztalra csapott.
- Én ülök Menma mellett! – kiáltozott.
- Én ültem le hamarabb! – szólt vissza Sakura is. Temari hírtelen felált, majd mindkét lánynak behúzott egy nagyot.
- Fejezzétek már be a rikácsolást! Olyan idegesítő! – mondta, majd megfogva az iratokat kiviharzott az étteremből. 

Egy hét telt el mióta ebbe a világba kerültek Nejiék. Egy hét, mióta Naruto Menma szerepét játssza. Ebben az egy hétben sok dolog kiderült. Lee lusta, Kiba illemtudó, utálja a kutyákat, míg a macskákat szereti. Shino allergiás a bogarakra, Hinata kifejezetten bátor, Ino félénk. Sakura kiáll magáért, ugyanakkor szégyenlős is, és teljesen hidegen hagyja Uchiha Sasuke. Temari egy igazi házisárkány. Hőseink pedig már az egész könyvtárat átkutatták, annak érdekében, hogy mielőbb hazajuthassanak. Azonban semmit sem találtak. Kakashit, Kurenait és Sakurát is megkérdezték, tudnak-e ilyen genjutsuról, de a válasz mindig nem lett. Ma is éppen a könyvtárban kutakodtak, mikor Sakura viharzott be, kezében egy gyűrött színes papírlapot szorongatva.
- Fiúk! Megtaláltam! Megtaláltam amit kerestetek! – ujjongott. Hírtelen egy hangos kiáltás zavarta meg a Konohaiak nyugalmát. Nejiék kirohantak az épületből, és figyelték, hogy mi történik.

Temari csavarta ki egy férfi ezét, majd direkt eltörte mindkét karját. Végül egy pecsét bilincset rakott rá.
- Ha nem követsz, hogy visszavigyelek a faluba, a pecsét felégeti az egész tested. Szóval, azt ajánlom induljunk is. És vésd jól az eszedbe! Ha elárulod Homokrejteket, a legnagyobb kínzásokban lesz részed! A tiéd meg még csak el sem kezdődött! – mondta Temari ridegen, halkan, tisztán, lassan. Ijesztően hatott, Shikamaru pedig ebben a pillanatban azt kívánta, bárcsak visszakapná a régi Temarit. Igazából mindenki így volt ezzel. Vissza akarták kapni azt a nőt, akit szerettek, és akire mindőjük az itt töltött idő alatt jött rá. Most, hogy elvesztették az igazi lányt, és már csak egy hasonmás van a közelükben. Most azonban, Sakura rájött a megoldásra, és ezt mihamarabb meg kell beszélniük. Így hát, visszamentek a könyvtárba. Ahol a Haruno lány belekezdett mondandójába.
- Szóval. A tekercs, amit kinyitottatok, rossz volt. Valószínűleg akitől el kellett vennetek kicserélte, és magas szinten használta a genjutsut, hogy ezt létre tudta hozni. Azonban, ti innen semmit sem tehettek. Nem tudtok visszatérni, csak ha a másik világból, vagyis a jóból valamilyen genjutsu specialista vissza nem idéz titeket. Szóval várnotok kell – magyarázta a lány. A fiúk maguk elé merülve gondolkoztak, s lassan bólogattak.

Másnap Shikamaru a shougi előtt ült, és gondolkozott.
„Ha esetleg Sakura a kinti világban is rájönne a jutsu lényegére, valószínűleg meg is tudná szakítani azt. De mivel ez egy nagyon erős technika, még a száz gyógyítós chakráját felhasználva sem tudna minket visszavinni. De ha Tsunade átadná a chakráját, talán lenne esélyünk, de csak talán. Kellemetlen.”

 

Neji a háza kertjében egy padon ül. Visszaemlékezik azon időkre, mikor még az igazi TenTennel edzett, és beszélgetett. Mikor mindig lenyugtatta a lányt, amikor annak már elege volt Gai-ék hülyeségeiből. Hogy mennyi alkalmat elszalasztott, pedig bármikor megmondhatta volna az érzéseit. Szépen lassan, kivette a kunai tartójából azt a kunait, amit még TenTen adott neki.

 

Sai éppen egy dombon ült, és festett. Egy lányt, kinek hosszú, lófarokba összefogott, szőke haja volt. Kék szeme, szépen csillogott. A fiú élete szerelmét rajzolta le, rá és a hazajutásra gondolva.

 

Naruto a rámenesnél volt, ötödik adag rámenét falva. „Legalább ennek az íze nem változott” futott át fején e röpke gondolat.  Haza akart jutni, hogy elmondhassa Hinatának, mennyire szereti. Hogy vele akar összeházasodni, majd vele akar gyerekeket, unokákat, majd vele együtt megőszülni, és egész életét vele leélni.

 

Uchiha Sasuke a szobájában az egyköri hetes csapat képét vizslatja. Pontosabban a rózsaszín hajkoronát, és a smaragdzöld szemeket figyelte. Az itt léte alatt sok mindenre rájött. Valójában szereti Sakurát, csak még magának sem akarta eddig bevallani.  Ezen küldetés rájött, hogy igaz amit oly sokan mondanak: Csak akkor tud az ember valamit igazán értékelni, ha már elveszítette azt. Ő is így volt ezzel. Elveszítette azt a személyt, aki mindig mellette volt, aki még akkor is védelmezte és szerette, amikor ő majdnem megölte, akit igazán szeretett.

A következő pillanatban, a fiúkat erős, vakító fény vette körül. Nemsokára, a Bashu klán lakhelyénél voltak újra. Naruto és Shikamaru azonban úgy döntöttek, alszanak egyet. Így most a többi ébren maradt fiú állt szemben öt lánnyal. Pontosabban Sakurával, Hinatával, TenTennel, Temarival és Inoval. Immár a megszokott, régi öltözetükben. Hamarosan Neji TenTen karjaiba vetette magát, a lány, és mindenki legnagyobb döbbenetére.
- Végre az igazi TenTen! Ha tudnád milyen idegesítő voltál sportőrültként! És mennyire hiányzott már ez az éned! – szorongatta a lányt, aki szelíden visszaölelt.
- Én is örülök, hogy látlak, Neji!

- Sai! Úgy hiányoztál! Soha, soha többé ne ijessz még egyszer így rám! – emelte fel a hangját Ino, majd a megcsókolta a fiút, aki örömmel csókolt vissza.

- Hogy hoztatok vissza? – kérdezte Sasuke Sakurához fordulva.
- Mivel sokáig voltatok oda, Kakashi sensei elküldött minket a keresésetekre. Az ide vezető úton, találkoztunk Temarival és Kankuroval, akik Kőrejtekbe tartottak. Temari úgy döntött, segít nekünk, hisz rá úgyse lesz szükség Iwagakuréban. – Sasuke értetlen képét látva, bővebben kifejtette. – Kankuro randizgat Kurotsuchival. Szerelmesek egymásba. Szóval, amikor ideértünk.  Nem találtunk titeket sehol. Csak Batzt, de őt én, TenTen és Temari hamar legyőztük. Majd Temari kikérdezte, hogy hol vagytok stb. Így megtudtuk, hogy rossz tekercs van nálatok, és hogy genjutsuba vagytok zárva. Visszaszereztük az igazi tekercset, majd visszahoztunk titeket együttes erővel. Ennyi a történet. – zárta rövidre a lány.
- Hm. Értem – mondta a férfi, miközben a többieket figyelte. Hinata álmodozva tekintett Narutora, Temari pedig feladta azt, hogy megpróbálja felkelteni Shikamarut. Ino és Sai még mindig egymást falják, Nejiék pedig sétálni mentek. – A másik világban Narutot szeretted.
- Narutot? – kérdezi meg elkerekedett szemekkel Sakura. Sasuke bólintott, mire a lány nevetésben tört ki. – Én és Naruto? Milyen világ volt az?
- Furcsa. – mosolyodik el az Uchiha is. – Öm Sakura. Szeretsz még?
- I-igen. – válaszol ki hezitálás után a lány.
- Akkor jó! – mondja Sasuke, majd megcsókolja.

Neji és TenTen egy kis pataknál álnak meg beszélgetni.
- Biztos idegesítő voltam. – szólal meg pár perc csend után a pandakontyos.
- Eléggé, bár az nem te voltál. Csak egy klón. Attól még, hogy az ottani ”éned” idegesítő volt, az érzéseim irántad nem változtak meg.
- Milyen érzéseid?
- Talán nyálasan fog hangzani, de én szeretlek. – jelenti ki Neji, TenTen szemeibe nézve.
- Én is téged – mosolyodik el a lány, majd megöleli a fiút, aki szorosan húzza magához.

 

Mivel Shikamaru és Naruto nem szándékozott felkelni, így a Konohai kórházba vitték őket vizsgálatra. Előbb Naruto kelt fel.
- Jó reggelt, Naruto-kun! – szólalt meg a fiú mellett ülő Hinata.
- Hinata! – ugrott Naruto a lány nyakába. – De jó, hogy újra a régi vagy! Mondanom kell valamit! Mikor rájöttem az igazi érzéseimre veled kapcsolatban, megfogadtam, hogy elmondom neked, ha újra találkozunk. Szóval én szerelmes vagyok beléd! – vallja be Naruto, mire Hinata elájul. – Hinata!

 

Miután Shikamaru felkelt, senkit nem talált maga körül. Így kiment a folyosóra, ahol Temari ült.
- Hogy kerülök a kórházba? – érdeklődött, miután nyelt egy nagyot.
- A visszahozás közben elvesztetted az emlékezetedet – felelte a lány.
- Akkor már az igazi világban vagyok, igaz?
- Ja – válaszolt megint Temari. A következő pillanatban azonban megütötte a fiút, aki a földre esett.
- Mi a franc? – fogta a fájó pontot a Nara.
- Mondtam már! Ha bajban vagy, sikíts! – kiáltozott a lány, majd talpra segítette a fiút. – Aggódtam miattad, bőgőmasina! – mosolyodott el, majd köztük is elcsattant a csók.

 

Két hónap múlva:
 Ino és Sai egy étteremben vacsoráztak. Már a desszertnél tartottak, amikor Ino valami keményet érzet a fagylaltkelyhében. Mikor megnézte, egy ezüstgyűrűt talált, egy kék kővel. Kérdőn pillantott a vele szemben ülőre. Az csak felált, odaléptt a lány elé, letérdel, és ezt mondta:
- Leszel a feleségem?
- Igen! – ugrott Sai nyakába Ino.

 

Fél év múlva:
TenTen egy tükör előtt állt. Siromuku Kimonó-ban volt, fején vatabósi.
- Indulhatunk? – kérdezte a mellette álló Temari, aki egy lila kimonóban díszelgett. TenTen mély levegőt vett, majd bólintott. Kimentek az udvarra, ahol egy igen nagy vendégsereg volt. Mindnyájan köszöntötték a menyasszonyt. Hamarosan átment a tömeg a Hyuuga klán szentélyébe, ahol kezdetét vette a megtisztulási ceremónia. Majd közös imádkozásba kezdtek. Ezzel bejelentették az isteneknek, hogy a két fél össze kíván házasodni. Ez után következett a Tamagusi-hóten. Utána az esküre vagyis a szeisi szódzsóra került sor. Neji és TenTen felolvasta az esküjét, majd felhúzták egymás ujjára a gyűrűiket. Majd a pár három kortyot iszik egy szakés csészéből, megkötve ezzel házastársi szerződésüket. Ezután kivonultak a teremből, majd megkezdődött a lakodalom.

 

Egy év múlva:
- Gratulálok, kisfiad született! – mondta mosolyogva Tsunade, miküzben átnyújtotta a babát az elfáradt Hinatának. Naruto feleségéhez gugolva figyelte a síró kisgyereket. Gyönyörű szép szőke haja volt, kék szemmel.
- Jól vagy? – kérdezte meg végül a lányt. Az csak bólintott egyet. - Olyan édes, nem?
- De. Rád ütött! – mondta mosolyogva Hinata.
- Neji lesz már kiakadva – nevetett fel a fiú.

Évekkel később, a Nara birtokon:
Temari nyolc órakor rángatta ki az ágyból Shikadait. Míg ő a reggelit készítette, odaszólt a fiának:
- Menj, ébreszd fel az apádat!
- Oké – mondta. Be is ment az alvó férfihoz. – Apa, kellj fel!

Fél óra múlva, Temari is bemegy, mivel a két hím nemű egyén, még mindig nem jött ki a szobából. Az a „meglepetés” fogadja, hogy mind a ketten.

 

Uchiha birtokon:
Sasuke a fűben fekve nézte a rohangáló kislányát, Ayával, a macskával. Nagyon ritkán van itthol, sokat van távol. Ezért sokszor bűntudata is van, elvégre a saját lánya alig ismeri. Akkor mit mondjon a keresztfia, vagy bárki más?
- Min elmélkedsz? – kérdezte Sakura, aki most ült le mellé.
- Hármónkon. Hogy rég voltam már itthon – felelte a férfi.
- Hm. Értem.
- Este menjünk el vacsorázni! Sarada is jönne! Benne vagy? – kérdezte nagy lelkesedéssel Sasuke.
- Saradának már hétkor aludnia kell – aggodalmaskodott Sakura.
- Addigra haérünk.
- Akkor ez esetben a válaszom igen – mosolyodott el a lány. Hamarosan forró csókban forrtak össze.

Szóval, boldog tizennegyedik születésnapot, BFF-em! Isten éltessen sokáig, Narutoban gazdag hosszú életed legyen!
Egyszer ugyan szétválnak útjaink, de egy biztos, a mi barátságunk örökké megmarad! Emlékezni fogok rád mindig, hogy mennyi hülyeséget csináltunk mi ketten, hogy mindig számíthattunk egymásra, és sosem árultuk el egymást! Legyek akár a világ másik végén is, rám örökké számíthatsz! Sose feledkezz meg a nekem tett ígéreteidról, én leszek az esküvő terveződ, a tanúd, és az első gyermeked keresztanyja! Cserében, és sem feledkezem meg azokról, amiket én ígértem neked!
Sok emberrel találkoztam, sok ellenségem, hamis barátom, szimplán barátom volt, de igazi csak te voltál, és Giichi!
A történet remélem tetszett! És még egyszer boldog születésnapot kívánok!
Várjunk csak! Az ott egy őszhajszál rajtad?

 

 

Oldal: Naruto-saját történet-ajándék
Mindenamianime-Naruto - © 2008 - 2024 - mindenamianime-naruto.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat