Temari a szürke eget nézte Shikamaru nagynak egyáltalán nem mondható lakásából. A tekintetét lassan az utcára fordította. Teljesen kihalt volt, csak egy öreg bácsit látott, aki az egyik kezében egy kosarat cipelt tele gyönyörű, kék virágokkal, a másikkal pedig egy esernyőt tartott a feje fölé. A lány megcsóválta a fejét, és szórakozottan gondolt a férfi végzetére, ahogy az elhaladt az ablak alatt.

Amikor az öregember eltűnt a kereszteződésben, Temari megfordult és találkozott a tekintete a barna hajú fiúéval, aki a szoba közepén lévő kisasztal mellett ült. Shikamaru összerezzent, ahogy a zöld szemek fürkészni kezdték. A szőke lány úgy döntött, hogy észre sem veszi azt, hogy a fiú figyelte.

- Szórakoztass kicsit, Shikamaru!
- Tessék?! – kérdezte az előbb említett összeszűkült szemekkel.
- Hallottad. – Elindult a fiú felé, megállt az asztal mellett, majdnem teljesen Shika előtt. – Unatkozom. Szórakoztass!
- Felnőtt vagy, szórakoztasd magad! – A fiú azt kívánta, bárcsak ne esne az eső, és bárcsak ne kellett volna itt ragadniuk.
- Nem akarom. – A lány leült abba a székbe, amit egész délelőtt elfoglalt, miközben dolgoztak. – Gyerünk, nem azt kérem, hogy énekelj vagy ilyesmi, csak csinálj valami érdekeset.

A fiú bólintott, és belenyugodva a helyzetébe megkérdezte:
- Shogizzunk?
- Bocsi, nem hallottad, amikor azt mondtam, hogy „érdekes”? – forgattam meg a szemét Temari. Shikamaru összeráncolta a homlokát.
- Gondolom, akkor a gó sem jöhet szóba. Ez minden, amit tudok – mondta, miközben úgy kelt fel ültéből, mintha ez lenne a világ legfájdalmasabb művelete. A szőke ninja is felállt és követte a másikat a konyhába.
- Ugyan, tudsz te ennél jobbat is.
- Kellemetlen... Miért nem olvasol? – A fiú fáradt tekintete mindent elárult.
- Nincsenek érdekes könyveid.
- Megnézted őket egyáltalán? – kérdezte Shikamaru, miközben a hűtőben kutatott.
- Nem. De biztosan tudom, hogy nem azok – jött az egyszerű válasz.

Shikamaru rápillantott, aztán becsukta a konyhaajtót egy üdítővel a kezében.
- Amit kérek, az csak egy kis szórakoztatás – sóhajtott Temari. A fiú kis ideig nézte őt. Aztán megrázta a fejét, és elindult a nappali felé. Sajnálatos módon útját állták.
- Ne merészelj levegőnek nézni! – A zöld szemek szikrákat szórtak.
- Remek. – Shikamaru körülfonta karjával a lány, és közelebb húzta magához. Temari már nyitotta volna a száját, hogy megszólaljon, de a fiú ajkai elhallgattatták. Amint felfogta, hogy mi történik, elkerekedett a szeme. Megcsókolta őt. Nara Shikamaru megcsókolta ő. 

Még mindig sokkos állapotban, behunyta a szemét és várta, hogy a fiú elengedje. Amikor ez megtörtént (tekintve, hogy a lány nem is reagált rá, a csók nem tartott túl sokáig), a lány csak ennyit kérdezett:
- Mi volt ez?
- Te akartál szórakoztatást – vonta meg a vállát kérdezett.
- Ezt nevezed te szórakoztatásnak? Kérlek, majd én megmutatom neked, hogy mi a szórakoztatás! – kötekedett. Shikamaru már majdnem válaszolt, mikor Temari magához rántotta, és megcsókolta. Néhány perccel később elengedték egymást.

- Na, ez milyen volt? – Temari próbálta bepótolni az elmulasztott levegővételeket. A fiú megforgatta a szemét. Utálta, hogy állandóan versenyeznek, de most belátóan bólintott.
- Igazad van. Ez sokkal jobb volt.

Temari elmosolyodott.
- Ha tudtam volna, hogy ez a te elképzelésed a szórakozásról, akkor már évekkel ezelőtt megkértelek volna rá.
Shikamaru összevonta a szemöldökét, de nem válaszolt. Elindult, hogy visszatérjen eredeti elfoglaltságához, de megint nem jutott messzire...
- Mit gondolsz, mégis hová mész? Még mindig unatkozom – húzta vissza Temari, majd újra eltűnt közülük minden távolság.

VÉGE

 

Oldal: ShikaTema-Egy kis szórakozás
Mindenamianime-Naruto - © 2008 - 2024 - mindenamianime-naruto.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat